cölöpalapozás
A cölöpalapozás hazánkban a síkalapozás utáni legelterjedtebb alapozási módszer.
Ebben az esetben a felépítmény terhét (legyen az épület terhe, technológiai teher valamilyen berendezés miatt, stb) először egy teherelosztó szerkezetre vezetjük le (fejtömb, gerendarács, lemezalap), majd ezek felhasználásával adjuk át a terhet a cölöpökre.
Teherviselés szempontjából a cölöpök lehetnek támaszkodó (talpra dolgozó) és lebegő (paláston keresztüli teherfelvétel) cölöpök vagy ezek kombinációja.
A cölöpök előnye, hogy szinte bármilyen időjárási körülmény között elkészíthetőek. Gépesítési költsége viszonylag magas, ellenben a drága víztelenítési és nagytömegű földmunka költségeit megspórolhatjuk.
Anyaga lehet monolit vagy előregyártott vasbeton, kavics és zúzottkő vagy acél. Sok esetben ezek kombinációja adja az optimális alapozási rendszert: pl. a nagyobb terheléső pillérek alá fúrt vasbeton cölöp kerül, míg az alaplemez alatt elegendő vibrált kavicscölöpök készítése is.
Erre az alapozási módra is igaz az, hogy csak megfelelő bemenő adatok segítségével található meg az a megoldás, amely mind műszakilag, mind gazdaságilag megfelelő.